Elgondolkoztam a terrorizmuson

Az élet packázik velem. Közvetlenül a párizsi terrortámadást követően Párizsban, a londoni támadás után két nappal Londonban, most pedig a támadás alatt Barcelonában voltam. Előbb-utóbb vagy felrobbantanak, vagy gyanúba keveredem. Így viszont láttam a támadást követő életet, az elképesztő mennyiségű fegyverest és most a barcelonai felvonulást. Én, ennyi embert még életemben nem láttam. Ugyanakkor megnéztem egy kiállítást a 30 évvel ezelőtti ETA robbantásról, ahol a mostaninál sokkal több ember halt meg, de semmi ehhez hasonló felvonulás / tiltakozás nem volt.

Ezt magyarázhatjuk azzal, hogy az ETA támadásokhoz hozzászoktak, azzal is, hogy az internet nagyon alkalmas ilyen megmozdulások megszervezésére és ezért jöttek el az emberek.
Most azonban valahol máshol keresném a magyarázatot.

Amikor anno az anarchistákról tanultam, akkor mindent megtudtam a tankönyvből csak azt nem, hogy valójában miért robbantgattak fel az embereket és mire számítottak, hogy az ártatlan emberek legyilkolása milyen eredményt fog hozni. Nem írták le. Valami oknál fogva a tankönyv nem akarta, hogy megértsem.

Az ETA és az IRA esetén azonban pontosan lehet tudni az okot mert a támadásoknak jól megfogalmazott célja volt. Az ETA befejezte a harcot az IRA is feloszlott. Valójában azért szűntek meg, mert megszűnt az ok, amiért harcoltak.

Az az elképzelés, hogy fegyverekkel és titkosszolgálatokkal fel lehet venni a harcot a terrorizmus ellen egyszerűen nevetséges. Csekély fantázia is elegendő ahhoz, hogy belássuk, a terrortámadások lehetősége kimeríthetetlen. A kis csoportok nem felderíthetők, ugyanakkor a leghatékonyabb katonai alakzat 5 főből áll. Magukat felrobbantó önkéntesek pedig mindig lesznek, mert „Ahol a hősöket megbecsülik, ott mindig lesznek hősök”. Ez teljesen általános érvényű megállapítás, és abban a közegben, ahonnan ezek az emberek kikerülnek, valóban hősként tekintenek rájuk.

Ezért csodálattal, de nagy szomorúsággal néztem ezt a barcelonai felvonulás. A terrorizmus ellenes harc szempontjából teljesen értelmetlen. Amíg az okokat nem szüntetjük meg, addig lesznek ártatlan áldozatok, mert ma ez az egyetlen hatékony harcmodor.

A terrorelhárítás valószínűleg tökéletesen tisztában van vele, hogy nem tudja megakadályozni az eseményeket. Valójában nem is ez a célja.
Nálunk a TEK célja, hogy Orbán Viktort megpróbálják megvédeni, ami – egy személyre szűkítve a feladatot – valóban lehetséges és szükség is van rá. Gondoljunk bele, a kormány egy marék lőszerrel felszámolható lenne a kellően hatékony védelem hiányában.

Akkor most nézzük meg magát a terroristát. Mit fogsz mondani akkor, ha elfogsz egy öngyilkos merénylőt és a miért kérdésre azt válaszolja, hogy megöltétek az apámat, az anyámat, leromboltátok a házamat, nincs hova mennem és semmi máshoz nem értek csak a fegyverforgatáshoz. Ha most azt tanácsolod, hogy kezdjen új életet, akkor az Ő és az én szememben is csak nevetségessé tetted magad. Mondhatod viszont, hogy akkor fordulj azok a politikusok ellen, akik ezt előidézték.

Na, ez az! Oda nem tud, mert a teljes terrorelhárítás valójában kizárólag őket védi. A terroristák viszont azt mondhatják az egyszerű állampolgárnak, hogy ti demokráciákban éltek, felelős vagy azért, hogy kit választottatok meg és ezzel a felhatalmazással milyen rendszert alakítottak ki a politikusaitok és milyen gazemberségeket követettek el.
Ma ez az elvi alapja a terrorizmusnak.

És itt van a demokrácia egyik problémája. A demokratikus rendszerben élő állampolgárok egyszerűen nem értik, hogy ők maguk is felelősek és felelősségre vonhatók. Akkor is felelős vagy Orbán cselekedeteiért, ha nem rá szavaztál. A felelősség abban áll, hogy nem tettél meg mindent, hogy ne válasszák meg.

A demokráciában az a jó, hogy mindenki pont azt kapja, amit érdemel. A demokráciában az a rossz, hogy Te is pont azt kapod, amit a többség érdemel.

És itt a baj a felvonulással. Ennek a célja nem az, hogy felszólítsák a politikusokat, hogy – leváltás terhe mellett – oldják meg a problémákat, hanem az, hogy elítéljék a terrorizmust.
Ez viszont piszkul nem érdekli a terroristákat.

Vegyük például Líbiát. Most innen ömlenek a menekültek és ez a terrorizmus egyik fészke. Megközelíthetjük a kérdést demokratikus szemlélettel: el kellett távolítani egy gonosz diktátort és exportálni kellett a demokráciát. Hát ez most sem jött be. Soha, sehol nem jött be. Az állam összeomlott és a kialakult politikai űrbe pedig benyomult az ISIS. Ha ugyanezt az állampolgárok szemével nézzük, akkor a számunkra elképzelhetetlen gazdagságban élő polgárok néhány év alatt a legnyomorultabbak közé kerültek.
Most komolyan, mégis, mit vársz tőlük?
Ugyanakkor van egy kevéssé ismert nézet is. A polgárháború kirobbantásának az oka valójában az volt, hogy a Goldman és Sachs bankház elspekulálta Kadafi aranyát és tenni kellett valamit, hogy ne kelljen visszafizetni. Erről itt hallgathatunk meg egy előadást:
https://www.youtube.com/watch?v=3NSWfUoj_E4

Tehát – legalábbis véleményem szerint – az ártatlan állampolgárok halálát okozó terrortámadások arra szolgálnak, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy a demokráciában élők maguk is felelősek az általuk megválasztott kormányok működéséért, a meg nem oldott problémákért és az elkövetett hibákért és bűnökért.

Nagy kérdés azonban, hogy kit véd demokrácia, a jelenlegi demokrácia képes-e megvédeni az állampolgárokat és van-e tényleges beleszólásod abba, hogyan működik az állam. Sőt még az is kérdéses, hogy a marketing eszközök jelenlegi fejlettsége mellett beszélhetünk-e egyáltalán demokráciáról.

Két nagy tábor van, sokan azt mondjuk, hogy a demokrácia jelenlegi formája nem követte a társadalmi változásokat, ezért mihamarabb korrigálni kell, a másik nézet azonban az, hogy idejétmúlt, meg kell szüntetni és tovább kell lépni.
Ezt bizony Neked kell eldönteni, mert erről szólnak a választások.

Amíg ezt meg nem érted, addig időnként meg fognak szórni minket csőbombákkal és egyéb ügyes szerkezetekkel.

 

Kupán Károly