Kupán Károly 1885

Kupán Károly 1856 – Kupán Károly 1885
Született: 1885.12.10. Martonfalva; Meghalt: Tiszavasvári
Felesége Szigeti Irén (1895), Gyerekek: Irén, Ibolya, Olga, Károly
Jogász

Kupán Károly 1885

1904-198; Katolikus gimnázium, Kézdivásárhely.
Református Bethlen-kollégium, Nagyenyed.
1909.

A Kupán Károly jegyzőt 1920.06.02-án mint a Nyugati pályaudvarra érkező menekültnek  (Trianoni árvák) jegyzik. Egy ideig ténylegesen is a menekültek életét élték.

1924.01.15-én Kupán Károly és felesége, Szigeti Irén, Irén lányukat – valószínűleg a háború okozta terhek miatt – örökbe adják. Az örökbe fogadók  a keresztszülők voltak, úgymint Jakab Lajos és Stark Erzsébet. Kupán Irénnek a neve Kupán Jakab Irén lesz. 1924-ben valószínűleg csak a dokumentum készül el, Irén lányuk, már nem is jött Magyarországra.

1933.07.25-én a Nemzetei Egység Párt titkára lesz. A Gömbös Gyula vezette párt a radikális értelmiség pártjává vált és 1935-re jelentő sikereket ért el. Büdszentmihályon a helyi választók háromnegyede aláírta a jelentkezési íveket. A párt programjának a központi kérdése a gazdasági válság kezelése volt.

1933-1937; A Büdszentmihályi Gazdasági és Kereskedelmi Bank ügyésze.

Igazságügyi Közlöny, 1935 (44. évfolyam); Három hónapra felfüggeszti a kamra az ügyvédség gyakorlása alól.

Igazságügyi Közlöny, 1938 (47. évfolyam) A kamara fegyelmi bírósága a m. kir. Kúria fegyelmi tanácsa Üft. 112/16/1938. számú ítéletével dr. Kupán Károly büdszentmihályi lakos ügyvédet az 1874. évi XXXIV. t.-c. 70. §-ának 3. pontja alapján az ügyvédségtől 1 évi felfüggesztésre ítélte.

38-40; A Büdszentmihályi Gazdasági és Kereskedelmi Bank igazgatói tanács tagja.

40-1941; A Büdszentmihályi Gazdasági és Kereskedelmi Bank igazgatója.

1942; Büdszcntmihályi villamossági Rt. ügyésze.

1948 után a kulákság egyik leghíresebb védőügyvédje.

1958-ban kizárják az ügyvédi kamarából.
Sőt a 14. § értelmében az ügyvédi felülvizsgálat során mint alkalmatlannak nyilvánított ügyvéd jogtanácsosként, vagy önálló előadóként nem működhetett.
„A Megyei Felülvizsgáló Bizottság eljárása során 81 kamarai tagot vizsgált, és ezek közül 40 ügyvédet az ügyvédi hivatás gyakorlására alkalmatlannak nyilvánított. A sérelmesnek tartott határozat ellen 2 ügyvéd: Dr. Csernyus György és Dr. Simon Tamás kivételével valamennyi ügyvéd panasszal élt az igazságügyi miniszterhez.
Az igazságügyi miniszter 11 panasznak helyet adott és az I. fokú határozat megváltoztatásával Dr. Csata Sándor, Dr. Deák Endre, Dr. Fesztóry Tibor, Dr. Helmeczy István, Dr. Hubay Balázs, Dr. Képes József, Dr. Móra István, Dr. Sáfár János, Dr. Szabó Antal, Dr. Szuhay Zoltán és Dr. Vietórisz József ügyvédeket „megerősítette”.
27 panaszt az igazságügyi miniszter elutasított, így ezen ügyvédek kamarai tagsága 1958. augusztus 31-i hatállyal megszűnt.”

Ezek az ügyvédek: Dr. Álmos Iván, Dr. Balla János, Dr. Bányai G. Elemér, Dr. Berta Jenő, Dr. Gáthy Árpád, Dr. Görömbey Béla, Dr. Gődény György, Dr. Hegedűs Béla, Dr. Horváth György, Dr. Hubay Pál, Dr. Jaross Kálmán, Dr. Kalydi Lajos, Dr. Kupán Károly, Dr. Lábay Zoltán, Dr. Leskó Mátyás, Dr. Révbíró Béla, Dr. Székely Gyula, Dr. Szilágyi László, Dr. Vasváry Sándor, Dr. Vermes Gyula, Dr. Zsoldos Pál.

Később, 1962-ben és 1963-ban az igazságügyi minisztérium a II. fokon is elutasítottak közül 11 ügyvéddel szemben – akik egyben azt is bejelentették, hogy nem kívánnak ügyvédi gyakorlatot folytatni – az alkalmatlannak nyilvánító határozatot méltányosságból hatályon kívül helyezte. Feljogosította őket arra, hogy egyéb feltételek megléte esetén vállalati, jogtanácsosi munkakört betöltsenek.

Ezek: Dr. Álmos Iván, Dr. Balla János, Dr. Bányai G. Elemér, Dr. Berta Jenő, Dr. Gáthy Árpád, Dr. Jaros Kálmán, Dr. Kovách Dénes, Dr. Kőrössy Gyula, Dr. Révbíró Béla, Dr. Salzmann Zoltán, Dr. Vernes Gyula.”
A többieket, köztük dr. Kupán Károlyt ezzel véglegesen eltiltottak a jogászi tevékenységtől.

Rehabilitálás
„Az Országos Ügyvédi Tanács az 1989. május 22-én megtartott teljes ülésén megállapította, hogy az ügyvédek felülvizsgálatát elrendelő kormányrendelet és az ennek alapján lefolytatott felülvizsgálati eljárás törvénysértő volt, és ezért kérte az igazságügyi minisztert, hogy a felülvizsgálati eljárás során alkalmatlanná nyilvánított és a kamarákból kizárt ügyvédek rehabilitációja iránt a szükséges intézkedéseket tegye meg.”
Az OÜT Elnöksége politikai tisztogatásként értelmezte a kizárást.

A háború után a parasztság, majd a kulákok védelmére szakosodott. A nagyapán igen kemény ember és nagyon felkészült ügyvéd volt, 1958-ig nem is találtak rajta fogást.
Jó 25 évvel a halála után, amikor nagyobb lányommal Tiszavasvárin keresztül vezetett az utunk megálltunk megkeresni nagyapán sírját. Azóta nem jártam a városban, nem ismerem meg az utcákat, a kúriaszerű házát régen lebontották és alig találtunk egy temetőt. Tinti lányommal a nyakamban sétáltunk a sírok között. Ő kormányzott, az én dolgom az volt, hogy olvassam a neveket. Egyszer odajött hozzánk egy néni és megkérdezte kit keresünk.
Mondtam a nagyapámat, Kupán Károlyt.

A néni szavaiból megértettem, hogy Ő tényleg tett valamit az emberekért:
„ A doktor úr nem itt nyugszik, hogy Isten áldja meg a porait is.”
Ekkor 25 évvel a halála után voltunk!