Kupán Károly 1922

Kupán Károly 1856 – Kupán Károly 1885 – Kupán Károly 1922
1922-ben született Nagyatádon, meghalt 1967. október 30-án, Miskolcon.
Felesége: Mitrofán Anna; Gyerekek: Katalin, Károly, Kornél.
Építészmérnök.

1932-34-es években a Nyíregyházi Ág. H. EV. Kossuth Lajos-Reálgimnázium tanulója.
1937-40-es években a Hajdúnánási Református Gimnázium internátusának diákja.
Elsősorban a testnevelés érdekli, ahol korosztályelső is volt, de részt vesz a diák egyletekben is.
1940-ben érettségizett.
„Az írásbeli vizsgálat május 14—17 napjain volt. Tételek:

a) magyar nyelv és irodalomból : „A paraszt a magyar irodalomban.“ „A Habsburgok és a magyarság.“ Eredmény: jeles 5, jó 7, elégséges 15, elégtelen 4.
b) latin nyelv és irodalomból : M. Tullius Cicero : De officiis III. 1. c. 1—3. Eredmény: jeles 3, jó 5, elégséges 19, elégtelen 4.
c) német nyelv és irodalomból: „A tékozló fiú“, fordítás magyarról németre. Eredmény: jeles 6, jó 5, elégséges 18, elégtelen 2.

Az írásbeli vizsgálat alapján minden tanuló szóbeli vizsgálatra bocsáttatott 1940. június 19—22 napjain.
Az írásbeli és szóbeli vizsgalat után érettnek nyilváníttatott 26 tanuló.”

Ekkor még az iskola úgy tartja nyilván, hogy Kupán Károly gépészmérnöki szakra jelentkezik.
Az 1942/43 és 45/46. tanévben a beiratkozott hallgatók névjegyzékében már a Mérnöki és Építészmérnöki Kar. Mérnöki osztályának, rendes hallgatója.

1954-től Miskolcon él, az „áthelyezést” könnyen veszi, mert rendkívül érdekes munkát kap: Miskolc építése. Anyám viszont belebetegedett Budapest elhagyásába és haláláig sem volt képes elfogadni a várost.

A városépítés nehéz körülmények között folyt, erről tanúskodik az alábbi interjú is.
Észak-Magyarország 1957.09.11. „Sajnos, ez az építkezés nem nyújt vigasztaló látványt az érdeklődőnek. Az itt épülő húsz lakásból három érte el a »falegyent«.
— Kevés a munkás. Különösen a kőművesek hiánya okoz gondot, — panaszolja Kupán Károly építésvezető.
— Gépkocsink sincs, — szól közbe Zentai István körzeti főépítésvezető. — A debreceni 52-es TEFU segített eddig, de most visszarendelték a kocsikat répaszállításra.”

1966-ban részt vett az Építőipari Minisztérium, Építőipari Főigazgatósága által kiadott Építőipari Technológiai és Szerkezeti Ismeretek címen kiadott átfogó ismereteket nyújtó 1530 oldalas, kétkötetes mű megírásában.
Ekkor már megtörtént a tradicionális értelmiség leváltása, de az építőiparban még dolgozhattak osztályidegen mérnökök, mert még nem épült ki az új értelmiség. Az igazi nehézséget az okozta, hogy a falvakból feltelepített képzetlen parasztság munkába állítása a vártnál sokkal nehezebb volt, a paraszti és az ipari munka eltérő munkafegyelme és a szakismeretek hiánya miatt, de még ennél is nagyobb baj volt, hogy teljesen hiányzott a közvetlen munkavezető réteg. Ennek kiépítését szolgálta ez a mű.

Nehéz és szégyenteljes időszak volt.
Addig, míg apám a gyárakat tervezte és építette, a vezérigazgató az utcánk végében lakó kőműves volt.