Parkolási per

dec 27, 2019 |

Történt, hogy beálltam az Esztergomi utca, 90%-ban üres parkolójába, majd annak rendje és módja szerint megvettem (a másnapig) szóló parkolójegyet és elmentem a dolgomra. Mikor egy-két óra múlva visszaérkeztem már ott virított a mikuláscsomag. Ahogy időm engedte írtam a társaságnak és mellékelem a parkolócédulát.

Azt a választ kaptam, hogy „a várakozási díj megfizetése nélkül várakoztam”. Kaptam ezt arra a levelemre, amelyben mellékeltem a parkolási jegy másolatát. Mint kiderült a gondot az okozta, hogy a parkolójegyet a hátsó szélvédő alá tettem. Igen ám, de a jegyre szó szerint az van nyomtatva, hogy „A jegyet jól láthatóan a szélvédő mögé kell elhelyezni!”. Ezzel szemben a később bemutatott idevonatkozó törvény már pontosabban fogalmaz: a jegyet az „ELSŐ” szélvédő alá kell helyezni. Ilyen – összetűzésre okot adó – félretájékoztatás több is van: a törvény szerint „A VÁSÁRLÁS IDŐPONTJÁTÓL számítva ÖT NAPON belül” lehet bemutatni az érvényes jegyet, a mikuláscsomaghoz tartozó tájékoztatón viszont csak az van írva, hogy „öt napon” belül kell megtenni észrevételt. Ez azért volt érdekes, mert én a jegy lejárta napjától számított öt napon belül küldtem az észrevételt, ugyanis másnap reggelre is volt érvényes jegyem.

Azaz, a parkolójegyen lévő szöveg hibásan idézi a törvényt. Emiatt sec perc alatt választott bíróságra kerültünk. Az álláspontom a következő volt: a megvásárolt parkolójegy a parkolótársaság és a köztem lévő szerződés. (Ezt valójában nem vitatta senki.) Így én a közöttünk lévő szerződés szerint és hibátlanul jártam el, a parkolójegyet jól látható módon elhelyeztem a szélvédő mögött.

Arra gondoltam, hogy a tárgyaláson ezt személyesen magyarázom el a bírónőnek, ezért szépen felöltözve meg is jelentem a megadott órában és helyen. Másnap. Nem fogod elhinni, de az nő nem várt meg. A nélkülem hozott határozatában mondhatott volna sok mindent. Olyant is, amit némi hümmögéssel elfogadok, olyant is, amitől durci lettem volna és morgással jelzem nem tetszésemet. Ez az ostoba liba viszont olyasmit írt le, amiből arra következtetésre jutottam, hogy ez a nő hülye. Képes volt ugyanis LEÍRNI, hogy nem volt érvényes parkolójegyem. A parkolójegyet az előírt helyen, az előírt időpontban, az előírt árért, érvényes fizetőeszközzel megvásároltam. Ez tehát érvényes volt.

Azért a kérdés tényleg nem egyszerű.
Arról van szó, hogy a szerződésünk szövege nem egyezik a vonatkozó törvény szövegével. Az első kérdés, hogy a jegyen lévő írás (azaz a szerződés) valójában ellenkezik-e törvénnyel. Nem magától értetődő, mert csak eltér tőle, de oly módon, hogy a szerződésünk szövegében benne van a törvény értelmezése is. Mindössze kiterjeszti az elhelyezés lehetőségét a gépkocsi kalaptartójára is – azaz a hátsó szélvédő alá. Kétségtelen, hogy mi mint szerződő felek, közös megegyezéssel vevő javára eltérhetünk a törvénytől. Ha a bíró úgy dönt, hogy ez csak kiegészítés, amihez mint szerződő feleknek jogunk van, akkor a szerződésünknek megfelelően jártam el.

Igen ám, de itt az egyik szerződő fél, egyeztetés nélkül elállt az általa készített szerződéstől, azzal, hogy a törvény szerinti szűkítésben újra értelmezte a szerződést és pénzt követelt rajtam. Ha úgy ítéli meg a bíró, hogy eltér a szöveg és a szerződő fél jogszerűen állt el a köztünk lévő szerződéstől, akkor a szerződésünk törvénybe ütköző részei érvényüket vesztik. No de mi marad ilyenkor ebből az egy mondatból álló szerződésből?
Valójában ezt kellett volna ennek a libának megválaszolni.

Ha az ítéletben a szerződés hibás szövegét lecseréli a törvény tételes mondataival, akkor persze esélyem sincs. Nosza, ki kell fizetni a nyolc rugót. Ezt meg is tettem volna. Ugyanazzal a mozdulattal azonban indítottam volna egy kártérítési pert, amiben a parkolójeggyel bizonyítottam volna, hogy szándékosan megtévesztettek és kártérítést kértem volna. Jó sokat, mert az anyagi károm mellett fel is bosszantottak, kijátszottak, becsaptak, félrevezettek és szííítták az anyámat.

Minderre nem került sor, mert – egy éven belül – nem indítottak ellenem behajtást, azaz a bírónál lényegesen intelligensebb parkolótársaság önként lemondott a követeléséről.

Persze még mindig adós vagyok azzal a perrel, ahol követelem az óra félrevezető szoftverének kijavítását. (Csak késik, nem múlik!)

Miért alakulnak ki ilyen ügyek?

  1. Mert észreveszem.
  1. Mert soha nem adom fel.
  1. Rosszak a törvények. A törvényeknek nem az a célja, hogy szabályozzák, és biztonságos mederbe tereljék az életünket. A törvénynek az a célja, hogy baszogasson és megfélemlítsen.Gondoljuk csak meg. Ha a parkolójegy leesik az ülésre és a közszolga nem veszi észre, akkor semmi gond, be kell mutatni. Ez rendben is van. Ha ugyanaz a jegy jól olvasható módon, az ork által fényképpel bizonyítva a hátsó szélvédő alatt marad az ajtó becsapásakor, akkor nincs mit tenni, fizetni kell. Ilyenkor az öt nap is lényegtelen, mert minek is mutatnám be? Ott van náluk minden a fényképes melléklettel együtt.Na, most komolyan… normálisak ezek a törvényhozók?
  1. És egyáltalán, mi kurva anyuk miatt nem mindegy nekik, hogy melyik szélvédő alá teszem. Ha úgy állok be, hogy a kocsit csak hátulról lehet megközelíteni (mint most), akkor mi a francért kellene nekem előre mennem?Megmondom. Hogy baszogathassanak.
  1. Maga az öt napos bejelentési lehetőség alkotmányellenesen van megállapítva, ami a kutyát sem érdekli (Az alkotmánybíróság döntése: AJB-214/2012). Én egyébként arra számítok, hogy az alkotmányt fogják úgy módosítani, hogy ez az öt nap is alkotmányossá váljon.
  1. Elképzelhető, hogy összeesküdtek ellenem. A parkolótársaság lefizette a programozót, hogy egy ilyen jogszabállyal nem egyező, ócska programot írjon, kiegészítve egy ocsmányul megtervezett fecninyomtatással, a parkolótársaság igazgatója pedig csak azért ment el a tárgyalásra, hogy átadhasson a bírónak egy fél disznót. De nem hiszek az összeesküvés elméletekbe, csak akkor, ha én terjesztem. Ezt vessük most el.
  1. Mit mondhatunk a szoftveres barátunkról? Hanyag, szar-szemét munkával készített egy joghatással járó szoftvert, amely nincs összhangban azzal a törvénnyel sem, amely előírja a használatát. És nem csak róla van szó, a főnökéről is, arról is, aki megfogalmazta a feladatot, aki átvette a munkát, aki gyártja és forgalmazza a berendezést, nem utolsó sorban pedig a parkolótársaságról, aki szintén nagy ívben szarik a törvényre.
  1. És a bírónő? Ő szegény még ahhoz is buta, hogy a kérdést megértse.
  1. Cserébe megtiltotta, hogy ismertessem a határozatot. És ezt miért ne tehetné? Ezt csinálja pártunk és kormányunk és ezt csinálja a rendőrség is. Tiszta diszkrimináció lenne, ha pont a bíróság nem csinálhatná. Én azonban szarok rá.

Mi már csak ilyenek vagyunk. Ócska, hanyag, szemét munkát végzünk és alkalmatlanok vagyunk még ilyen primitív feladatra is.

Ehhez a teljesítményhez pedig pontosan az a rabszolgabér tartozik, amelyet a magyar ember kap.

 

Kupán Károly

Posted in: KK4

Comments are closed.