Érdekességek

A Kupán név sok helyen megjelenik, ezekből gyűjtöttünk össze egy csokrot. A szöveg pontos másolatai valamilyen megjelent anyagnak.

 

Földrajzi nevek
Nagy és kis Kupán havasok
“Pilisis, Köves orr, Kis és nagy Manyicska, Kalabucs, Nagy és kis Kupán (1352 m) s végre Disznó szállás havasok. Melyek magosan fel lévén emelkedve és a községtől egy napi távolságra esve, inkább a tetejeken lévő pusztás helységek használtatnak a berszány oláhok által juhlegelésre. Fáik jelesen fenn a magosba az idő járás miatt, mi alig egy évbe három hóig mérsékelt, törpén elvénülnek. Ezen havasok déli alján, az úgy-nevezett Sugó Baszka (Backa), észak felől pedig a Nagy Baszkavíz folyama foly le csafargóson, mely vizek Oláhhonba mennek bé, szép tért hagyva hátra hellyel-hellyel maga mellett”

Székely Zsolt
Kovászna régészeti múltja
28.oldal.

 

“1787 és 1791-ben megjelenik a Kupán határ és Kupán rév elnevezés.”
(A MAGYAR NYELV közérdekű folyóirat a művelt közönség számara)

 

Település

Kis-Kupán (1875)
Ellenben az ugoesai törvényszék, 8. 348 8/10 0ooo 󠄅󠄅mföldnyi terjedelmű és 32,893 lakossal biró nagy-sző11ősi járásbíróság; s a beregszászi törvényszék alá helyezett kerülethez tartoznak e következő községek:
Nagy-Sző11ős, Sásvár, Szirma, Fancsika, Sz.-V.-Ardó, Salánk, Ilonokujfalu, Egres, Tisza-Keresztur, Nagy-Komját, Magyar Komját, lvis Csongova, Nagy-Csongova, Rosztoka, Alsó- és F.-Karaszló, Feketepatak, Yerbőcz, Tisza-Ujlak, Karácsfalva. Mátyfalva, Tisza-Ujhely, Nagy- és KisRákócz, Rakasz, Veresmart, Alsó- és Felső-Sárad, Kis-Kupán, Fakóbükk és Ölyvös.

 

Kupán tava
“De hagyjuk az emberi jogérzelmet sértő e sötét műveleteket, s térjünk át a természet üditő keblére; de im ott is oly helyekre találunk, melyek nemes szenvedés s méltatlan üldöztetés emlékével füződnek össze; mert Szentiványnak Feketeügyön túl, balról eső határában gazdag vizi Florával ékeskedő tavakat találunk, a feneketlennek hitt Kupán tava mellett egy másik kisebbet Béldi tavának, odább egy dülőt Béldi sürüjének neveznek. Ezek néveredetére nézve az a hagyomány él a nép között, hogy mikor az üldözőbe vett nagy Béldi Pál menekült, akkor előbb a sürű erdőbe huzta meg magát, de üldözői nyomában levén, a tó mocsárjai közé rejtőzködött, honnan az éj sötététől segitve, a Bodzán át Törökhonba menekült.”

Orbán Balázs
XXXII. Rétytől Uzonig.
“Komolló. A komollói vár. Camillus vezér. Laborfalva. Rézhid. Husz Bencze jóslata. Római épitkezések, pénzek. Verestorony, római vizvezetés. Római telep. Szépmező. Aratás. Laborfalva. Sz.-Ivány. Kupán tava. Béldi sürüje. Béldi tava. Béldi Pál emléke.”

Háromszékben Szentivány határában: Kupán tava
(A néphagyomány szerint Kupán vezér itt táborozott.)

 

Kupán dellője
Háromszékben Lisznyó határában Kupán dellője
Háromszékben Kupán dűlő (vélhetőleg egyezik a dellő vel)

 

Térképek a Kupán-tetőről
A Kupán tetőt érintő szervezett túra útvonala: Oszla Tájház – Mirhó-nyak – Kupán-tető – Nagy-piliske – Kis-piliske – Perpác-rét – Túrbucka – Hajcsár út – Cserépfalu.

A Kupán hegy a Bükk déli oldalán Cserépfalutól É, ÉNy-ra található. Az 1941-es kiadású 1:50 000 létékű térképen még nem tüntetik fel a Kupán-farok nevet a Hór völgy felőli oldalon. Az 1980  körüli a 40 000-es térképen már megjelenik a Kupán név a lejtőn, viszont a hegy Kupán-tető nevet kapja. A 2002-2004-es kiadáson már a lejtő Kupán-farok néven szerepel.

 

Kupán tető 198?

A PeakVisor applikáció segítségével (az egér használatával) úgy tudunk körbenézni, mintha a Kupán-tetőn állnánk.
Körbenézés a Kupán tetőről.

 

Kupán-patak
„15 órától mulatós zene a karcagi (Magyarország) Nagy Zoltánnal; 19.30 órától Dancs Annamari-koncert; 21 órától a magyarországi Románcok koncertje; 22 órakor tábortűz; éjfélkor műsorzárás. A falunapok mindkét napján élményvonatozás a kisvasúton Kommandótól a Kupán-patak völgyéig. A gőzmozdony vontatta szerelvény óránként indul a Katinka vendéglő mellől. (b. j.)”

 

Kupán folyó
A mi a mai Horvátország VII-dik századbeli lakosságát illeti, erre nézve háromféle vélemény van: lakosai kizárólag horvátok voltak; csak a Kupán-túli részt birták a horvátok, a többit mind a szlovének; a horvátok egész Horvát- és Szla- vonországban laktak, de vegyesen szlovénekkel úgy, hogy az egyik részben túlnyomó volt a horvát elem, a másikban a szlovén.

Más forrásból:
“CODEX
EPISTOLARIS ET DIPLOMATICUS
COM IT IS NICOLAI DE ZRINIO
Ozal, 1545. jun. 19.
Zrínyi Miklós arról értesíti Bildenstein Györgyöt, hogy Kamengrád felé küldött portyázói egy Kliucsból Kamengrádba küldött törököt fogtak el, a ki azt mondja, hogy Ulamán és Mehemet pasa Belayban vannak s őt azért küldték Kamengrádba, hogy ezeket is a Belay felé való nyomulásra nógassa. Bizonyosan mondja, hogy Rypach, Byhagh, Kruppa és Novigrád közül akarják valamelyiket megszállani. Ezért kéri, hadával vonuljon Zágráb felé s a Száván és Kupán túlra küldjön lovasságot.”

 

Miklósvárszék történeti és jelenkori hely- és családneve
Pesty Frigyes gyűjtése Nagyajtáról
Nagy Ajta községből Miklosvárszékből.
A külterület helynevei
ALSÓ-KUPÁN; 1864: also kupán
FELSŐ-KUPÁN, 1864: Felső kupán.
KUPÁN, sz., k.; 1660: Kupán (BD); 1702: Kupán (BD).

 

KÉZDIMARTONFALVA
OSzK Kézirattára, F1/3814/A. 24. mft.
(Fol. Hung. 1114/18.)

Ötödik határrész a Rétes sás.
A  réten  vannak  tók,  és  sásba  hét  dombok,  melyek mindamellett  is,  hogy  emelkedett  magos  dombok, kemény kiszáradott helyek, melyekről az a közbeszéd, hogy azt [154r] a tatárok odatelepülve csináltak vol-na,  honnan  mint  nádas  helyről  néha-néha  kirohan-va, a szegény székely nemzetből kit elfoghattak, nagy pénzöszveget vetve ki azon egyénre, míg az atyafiai ki nem fizették, el nem bocsátották, de ez csak régi köz-mondás. Mint fennebb is említve van, két folyója van Kézdi Martonfalvának, egyik aFeketeügy, mely nagy folyó, s néha-néha kiöntéssel borzasztó károkot okoz, más a patak, mely is az apró kutacskákból nevekedve később a márkosfalvi határon a Feketeügybe szakad.Ezen fenn említett határrészek 812 hold 1125 négy-szögöl szántót, 155 lakóházat, a jószágokon vetemé-nyező és fűhelyt 291 hold 562 négyszögölet és 159 hold  384  négyszögöl  terjedelmű  kaszálókot  terje-delmeznek  a  cathastralis  felmérés  szerint,  miknek akiszámítás  szerént  4547  forint  57  krajcár  a  tiszta jövedelmek, mi után fizettetik az adó.Hetedszer.  Kézdi  Martonfalva  határos  északkeletről a hatolykai határral és réttel. Kelet felől délre hajolva mindenütt a Feketeügy vize, aki is vonul egész a már-kosfalvi  határig.  Dél  és  délnyugotról  a  márkosfalvi határ, nyugotról az alsócsernátoni, hol az hatolykai-val  egybekapcsolódik.  Ezen  szomszédolások  minde-nütt halmok által el vannak különítve.A  fenn  előhozott  adatokon  kívül  semmi  más  nyo-mósabb adatokkal szolgálni nem tudván, annyival is inkább, hogy a székely nemzet első századából sehult is semmi históriai adat.

Kézdi Martonfalva, 1864. szeptember 19-én.
Kováts Miklós községi jegyző m. k.
Kupán Lajos bíró mp.
Simó Sándor ref. lelkész m. k
70-71. oldal.

 

Gábor Áron rézágyúja
Az ágyúból egyetlen példány maradt fenn, amely sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban van kiállítva. A képen egy hiteles másolat látható.

 

Kupánvirág
“A vidék régészeti érdekessége a Homárka nevű hosszú földtöltés. Turisztikai nevezetességei között említjük a rezervációnak nyilvánított Nyírest különleges növény- (kereklevelű harmatfű, fehér tavirózsa vagy népi nevén kupánvirág, vidrafű, tőzegeper, kockás tulipán) és állatvilága (a mocsári béka egyetlen és legdélibb lelőhelye) révén.”

 

Telkek
“1720-ban* Kozárvári (Liter.) Ferencz deák neje: Szegedi Borbála itteni telkét (délről Kupán Miklós, keletről a szerzet, nyugat felől a főtér, északról Bányai Máté) a szerzetnek adta el 160 frtért. Hansch Sebestyén syndikus a Kupán házastelke szomszédjában lévő ősi házastelek harmadrészét szintén Szegedi Borbálától, a más két részt, mely zilahi Judit rettegi Pataki Zsigmond nejéé volt, Pataki Mihálytól vette meg 1720-ban. Ugyanez évben Bányai Máté és neje Alvinczi Erzsébet két itteni kőházas telkét (keletről a szerzet, északról Alsó Mihály, délről a szerzethez tartozó telek, nyugatról a város utczája közt) szintén a szerzetnek adták el.”

“Szeredai Borbála 1740-ben a Kupán-féle nemesi telket 618 frton megvásárolván s mivel ez 1720-ban Szegedi Borbála és Pataki Mihálytól, valamint Litteráti Ferencztől vásárolttal szomszédos lévén, Lászlóffy Lőrincz praesidens többszöri kérésére a szerzetnek adta, de később Kupán Miklós leánya Évának fia Antos Samu ellene mondott, 1760-ban ellentmondását 200 frt reáfizetés mellett visszavonta.”

 

Gizella és Vencellin kettőse az István, a király-ból

Unom a politikát

GIZELLA:
Jaj de unom a politikát
inkább engem törődne és csinálnánk egy kis babát
De István oly fáradt és gondterhelt
nem lesz ebből már soha kiskirály
VECELLIN:
Jaj de unom a politikát
inkább durchmarsban trancsíroznám a pogányok sorát
De István csak töpreng és hezitál
nem lesz ebből már soha nagy király
GIZELLA:
Várni, csak várni, mindig csak várni
végül az asszonyból vénlány marad
VECELLIN:
Várni, csak várni, mindig csak várni
lassan a hüvelybe rozsdál a kard
GIZELLA:
Jaj de rémes egy vircsaft ez istenkém
ráncba kell szedni, hogy beérje Europapát
VECELLIN:
Aber der Stephan ist unmöglich
nem lesz belôle soha szent király
EGYÜTT:
Várni, csak várni, mindig csak várni
az ember már nem tudja, mit is akart
Várni, csak várni, mindig csak várni
úgy látszik ez jellemzi a magyart
GIZELLA:
Jaj de unom a politikát, inkább
engem törődne és csinálnánk egy kis babát
VECELLIN:
De István csak elméleteket gyárt
Nem lesz így jó ez a Magyarország
EGYÜTT:
Unom a, unom a, unom a, unom a
unom a, unom a politikát

 

4 Károly
Furcsa módon a családfánknak van egy olyan ága, amelyen 4 Károly követi egymást. További sajátosság, hogy mindenkinek a monogramja KK. Károly, Károly, Károly, Katalin, Károly, Kornél, Kornél, Klára, Krisztina, Kinga.

 

A Kupán név eredete
Nagy Géza az “Árpádkori személynevek és az Osl nemzetség eredete” című tanulmányában felsorol kétszáz ismertebb árpád kori nevet, amely véleménye szerint török eredetű. Véleményét a Kupán, Koppán = kapan, kopan (fölemelkedő, fölkelő) hangzásra alapozza.
Meg kell jegyeznem, hogy a Koppán nemzetség egy jól kutatott árpád kori nemzettség melynek nincs köze a Kupánokhoz.

Török eredetű ősi nevek:
“Aba = tör. aba (apa, nagyapa, bátya), Aladár = persa-tör. alaidar (zászlós, zászlótartó), Alap = tör. alp(hős); Apor = tör. apur (kicsiny), Árpád=tör. arbajdi, arpadi (mesélő, jósló, tanácsló), Atha = tör. ata (atya), Baán = tör. baján (gazdag, hatalmas), Bala = tör. bala (gyermek), Balán = tat. balán (kánya), Beke = bek, bik, bőgő, pökö (erős, férfias, szilárd), Bodur = ozmanli: bodur (törpe, tömzsi), Bogát = tör. bakat, bogat (kötés, erősség, szilárdság), Bojon = tör. bajin, bajun (gazdagság, nagyság), Bor = tör. bor, bur (fehéres, szürke), Borcs vagy Barocs = tör. barcsi (járó, kelő, haladó), Borsu= tör. barisu (kibékült, békés), Bua vagy Buha = tör. bugha, buka (bika), Bucska vagy Mocsk tat. mucska (kutya), Buda – tör. bud, buda, buta (kicsiny, fiatal), Budli = tör. budlu (czombos), Bulcsu = tör. bilicsi, bulicsi (tudós, bölcs), Büken = tör. büken, bokhan (leselkedő), Csaba = tör. csaba, csapa, csapao (rohanó, vágtató, ütő), Csák = tör. csaki, csaku (kés, vágó, metsző), Csanád vagy Csunád = tör. csinadi (mérlegelt, megfontolt, igaz, becsületes), Csató = kun: csatov (összeütköző), Csene =tör. csin, csen, csene (őszinte, becsületes, igaz, egyenes), Cseüke = tat. cseüke (csóka), Csaban, Csobánka = tör. csapan, csaban, sapan (szaladó, vágtató, támadó, ütő), Csura = kun: csura (fehér sólyom), Csümür = tőr. csömük, csömürü (szilárd, erős, összehúzódó), Ders = kun: ters (haragos), Ed vagy Edü = tör. idi, ite (úr), Edemen = tör. idimen, itimen (uraság), Ete = kun: iti (éles;, Etei = tatár: ätej (atyus), Etürü = itürü, etörö (tevékeny), Gyejcsa, Gyevics vagy Gyovicsa = tör. jaucsa, joucsa, jauz (harczos, ellenséges, vád, kegyetlen), Gurk, Gürk = perzsa-török: gurg, gürg (farkas), Itemir = ütemer (üdvös, jóságos), Iváncs = oincsi, ojuncsi (játékos, tréfás), Ivancsuk = kun: ajancsuk (kedvezés), Izbeg =izbek, üzbek (maga ura, szabad), Jaks, Jaksa = jaksi (jó, szép), Jutocsa, Jutus = jutacsi (rontó, megsemmisítő), Kaban = tör. kaban (vadkan),Ka ducsa, Kadics = kun: kadics (szúró, szegező), Kálán = kalan (a megmaradt), Kálmán = kalman (maradvány), Kartal = kartal (közönséges sas), Karold = karaldi (feketés, barna, alkonyat), Keczele = kecsel (kopasz), Keken = keken, kegen (szép, csinos), Kicsüm, Keczem – kücsüm (erő), Kisemburd = kücsümberdi (erő adta), kolon = tat. kolon (csikó), Kompold, Kumpuld = kün-toldi (napkelte, dél), Kopai = kopoi (kopó),Koplon, Kuplon = kaplan (tigris), Kós = kos, kousz, kous (pár, páros), Könd, Kündü, Kende= tör. – mong. kündü (tisztelt, becsült), Kula = kula, kola (fakó), Kulán –- kolán (vadszamár), kupán, Koppán = kapan, kopan (fölemelkedő, fölkelő)Kustán = küsztük, kosztán, kusztán (hős, bátor, szószóló), Küne, Kene = kün (nap), Makó = makao, makov (dicső), Mog, Moghu = mag, maki (nagy, emelkedett), Mokian = makian (dicsért), Mongucs, Bungucs = mongics, mungucs (szomorú, bűs), Ócsád = olcsadi (tisztelt, becsült), Ogmánd = okman (értelem, tudás),Ohtum = oktam, oktom (lövő, nyilazó), Oltomárz = otloman, utluman (tüzesség, hevesség); Sár = kun: szar (sas), Sarolt = szaraldi (sárgás, szőke, hajnal), Szalók, Zolouk = szuluk, sziliu (szép, kecses), Szemere = szimez, szimere (kövér, meghizott), Tas = tasz (kő), Teke –– teke (kos),Teküs = takis, tekis (ütközet; Temer, Ti murdi = temir, timur (vas), Tolon, Tulun = tulon (teljes, tökéletes), Tika = csuv. tiga, tyiga (csikó),Timboldi, Tumbold = kun: timboldi (csend, nyugalom), Torda = turdu, turdi (állhatatos), Torna = kun: turna (daru), Zomor, Zamur = csuv. szamir (kövér), Zuárd, Zovárd = kun: szouvar (kedves, szeretetreméltó).”

 

Kupán püspök halálának körülménye.
(RÉGMÚLT IDŐK ELBESZÉLÉSE A Kijevi Rusz első krónikája; A Szegedi Tudományegyetem
Középkori Egyetemes Történeti Tanszékének kiadványai)

“Reggel Bonyak harci rendbe állította seregét. Davidnak 100 harcosa volt, neki meg 300. Ezeket 3 egységre osztotta, és megtámadta a magyarokat. Altunopát előreküldte 50 emberrel, Davidot pedig a harci zászló alá állította, maga pedig harcosait 2 felé osztotta: 50-50 embert állított mindkét oldalra. A magyarok több sorba rendeződve álltak fel, mivel szám szerint 100 ezren voltak. Altunopa az első sorhoz vágtatott, nyílzáporral árasztotta el a magyarokat, majd elszáguldott előlük. Azok meg üldözőbe vették, és vágtatás közben Bonyak mellett száguldottak el, aki utánuk vetette magát, hátulról kaszabolva őket. Altunopa ekkor visszafordult, és nem engedte visszafelé a magyarokat, és így tömegével gyilkolva őket, egy csomóba szorították őket össze. Bonyak ekkor háromfelé osztotta seregét, és a csomóba terelt magyarokat úgy verte, mint sólyom a csókákat. És a magyarok megfutamodtak. Sokan a Vagrba (v Vjagru), mások meg a Szanba (v Sanu) fulladtak. A többiek a Szan mentén egymást taposva felmenekültek a hegybe. És 2 napig üldözték és kaszabolták Kálmán seregét. Itt ölték meg a magyarok püspökét, Kupánt és sok-sok főurukat, hiszen azt beszélték, hogy 40 ezren estek el közülük.”

Vegyük észre, hogy 144 évvel az augsburgi csata után a magyarokkal szemben a kunok még mindig ugyanazt a harcmodort alkalmazták amivel a magyarok rettegésben tartották európát. Ugyanazzal a technikával verték rommá a kunok Kálmán seregét, amellyel rettegésben tartottuk Európát. A merseburgi és augsburgi csatából mit sem tanulva üldözőbe vettük a kunokat elfelejtve azt, hogy ez a technika a biztos vereséget eredményezte már ellenünk is. Érthetetlen.

A lábjegyzet ismét teljesen érthetetlen. Ha a szövegben Kupán-nak írja és a latinban Cuppan van, akkor miért írnak Koppányt?
“Koppány püspök, a magyar krónika Lőrinc püspök haláláról is tud: „episcopos Cuppan et Laurentium… occiderunt” (SRH, I, 126, 424–425).”

 

Kupa=Kupán
II. Rákóczi Ferencz első hadjáratait illető levelek és levélkivonatok, 1703-1704. (I-X.) (295. oldal)
1.osztály: Had- és belügy 1. – Archivum Rákóczianum (Pest, 1873)

A levéltári bejegyzésből az látszik, hogy a Kupa nevű helység Rákóczi korában még egyértelműen Kupánnak íródott.  Véleményem szerint ugyanez a helyzet a Kupa várral és a Kupa völggyel is, melyet szintén megtaláljuk Kupán völgyként leírva .

A 213-as bejegyzést azért másolom ide, mert tetszik a nyelvezete.
„213. Matócsi Borbély Istváné, 10. Februarij, ex Károly, ad Franciscum Sennyei, Szatthmár alatt levő Urunk táborának fövezérinek.
Ennyi ideig való rabságom legyen elég, mert egy szikra vétkem sincs, — ártatlan vagyok erre a rabságra; avval árultak el, hogy Németit én miám égette volna el a német, hogy én mondtam volna meg, hogy az kuruczság jő. Mi tagadás benne ? mondottam az bírónak, mint hűtős-ember, mert tartoztam véle; de én miám nem égették. Mintegy harmad magammal egynéhány marhámot hajtottam Darára, gondolván, hogy Yár alá portára jüvén, elhajtják, a faluba inkább megmarad, — ott hallottam a falusiaktól, hogy jő a kurucz ; s ezt én is a bírónak megmondván, s megvivén a hirt commendánt- nak, Generálisnak: ez hivatott, kérdvén: láttam-é ? mondván, hogy egyet sem láttam, engem elbocsátott; hanem azután egy Szegedi nevő petei katona, a ki Urunk seregiben állott volt, az szökött be Domahidátúl, az mondta meg mindenképen a dolgot, — s úgy égették fel a várost. Most benn van Szakmártt azon katona. Ezeket én németi praedicatorral megbizonyíthatom.

“214. Stephani Buday, 13. Februarij, ex Szikszó, ad Hadnagy os in Alsó- s Felső-Vadász, Kupán, Kusmárk, Ináncs, constitutos.
Adjutant uramot küldettem Kegyelmetekhez, hogy katonáknak számát lajstromba vegye minden késedelem nélkül, s rendszerint adja ki, s minden katona oly készülettel legyen, hogy valamikor parancsoltatik ide vagy amoda való menetelünk, — mindjárt mehessen s mehessünk.”

 

Király Lajos: Személynevekből alakult községnevek
Részlet az Árpád-kori helynévtípusok Somogyban című tanulmányból
“A személynévi eredetű helynevek legértékesebb csoportja még a korai Árpád-korban keletkezett. Ezek a nevek őrizték meg számunkra a honfoglaló törzsfők leszármazottainak, az Árpád-ház fejedelmeinek és hercegeinek nevét, szállásuk és birtokuk helyét. „A történeti személyek, pl. Árpád leszármazottainak nevéből … alakult helyneveket szakirodalmunk már régóta egyöntetűen felhasználja a pogány vezérek, elsősorban az Árpád nemzetség szállásterületének megállapítására.”4 Ilyen helynév őrzi Somogyban Fajsz fejedelem egyik szálláshelyét (ma Somogyfajsz). Koppány herceg, népi nevén Kupa vezér emléke több földrajzi névben is fennmaradt, a SMFN hat községben említ Kupa-várat (Somogyvár, Kereki, Nagycsepely, Karád, Nagyatád és Háromfa határában), természetesen ezek későbbi elnevezések is lehetnek, a történeti és a régészeti kutatások jelenleg csak a somogyvárit tekintik Koppány szálláshelyének. Törökkoppány helynévi eredete a Cupán személynévvel (1055) és a Cuppán helynévvel (1138/1329) van összefüggésben, eredeti köznévi jelentése valamilyen török méltóságnév lehetett. A földrajzi nevekben szereplő Kupa – véleményem szerint – a régi Cupan népetimológiás változatának is felfogható.”

 

8 §. Krónikánk magyar helyesírása.
Krónikánkban a magyar helyesírás, csekély kivétellel, ugyanaz, mely az Árpádok alatt lelte folytonos alkalmaztatását. Lássuk mind az ön mind a mássalhangzókat.

  1. Önhangzók.
  2. Az á és a nyíltabb a többnyire egyformán, és pedig a-val fordul elé, mint: Zazalom , Táródnál* 2) ; codexünkben : Zazholom (= SzázhoIom = Százhalom); Tarnokwelgh (Tárnokvölgy); Buda- wara (Budavára) ; Ghyklamezew (Sziklamezé) ; Almos (Álmos); alom (álom) ; Kwpan (Kupán = Kopán = Koppén); Gyula ; Sarolt; Sayo (Sajó); Tata; Opaur(Apaúr); Rapcza (Rápca); Raba (Rába);

 

KÁLLAY UBUL (1915 – részlet).
«A Veczelinről és Hont meg Pázmány vitézekről szóló tudósítások is azt mutatják, hogy 997-ben nagy nemzeti felzudulás történt és ennek nem csupán vallási oka volt.»
«Ezek közül különösen beleillik a 997-iki állapotokba és Magyarország külföldi összeköttetéseinek szálaiba a Veczelin—Veczilinről szóló értesités. 989-től 1002-ig a karinthiai herczegség egye.Mtve volt Bajorországgal. A hazánkkal délnyugaton határos területen, a mai Stájerben, Krajnában és Istriában tehát 995 óta Szent István sógora II. (szent) Henrik parancsolt. Nagyon természetes tehát, hogy II. Henrik veszélyben forgó sógorának és húgának segítségére hazánkhoz legközelebb lakó grófjait vagy őrgrófjait küldötte. És ime ép azon időben élt Veczilin, Istriának (és az a/zal egybefoglalt Krajnának, egyik grófja (Huber : Ausztria története, 184, 198′).»
Nekem az igazat megvallva bizonyos aggályom van. A nagy távolság Istria, vagy mondjuk Krajna, és Veszprém között.
De ha ezen elmélet megáll is, akkor sem lehet e Veczelin a Ják—Kaplyon nemzetség őse. Miért cserélte volna Veczelin az istriai őrgrófságot azon kisebb vasmegyei uradalommal fel, melyet a dolgok ilyetén állása mellett a Ják nemzetség uradalmával kellene azonosítanunk.

  1. Pontosabban meghatározandók azon Veczelin személyes birtokai stb., kire Karácsonyi hivatkozik.
  2. Mi volt Kopán krónikájának eredeti tartalma ? Lehet-e rekonstruálni ?

És evvel kapcsolatban :

  1. Kitől származtatja Kopán András, Béla és Levente herczegeket ?

Nekem most még ugy tetszik, hogy a Kopán krónika eredetijében is — mint a többi krónikákban — e herczegek Szár László fiaiként szerepelnek.
Határozottan nem merem állitani, mert lehet, hogy ez állítás csak későbbi interpolatio és Kopán krónikája is azok közé tartozik, melyekről azt olvassuk : Tradunt quidam, istos très fratres filios fuisse Vazul Ducis.
Ezt mind a tüzetesebb elemzés fogja csak eldönthetni De ha ezen elemzés azt fogja kimutatni, hogy Kopán krónikája szerint a herczegek atyja Szár László, akkor Kopán tudva valótlant állított, szépiteni akarta a királyfiak származását. És talán akkor volt oka saját származását is szépiteni.
Mert mindenesetre feltűnő a Kupán (Koppány), Miska fia Kupán (a mi Kopánunk) és Kond fia Kupán egyezés.
Sebestyén Gyula szerint Kond fia Kupán egy a somogyi vezérrel.

«Az a körülmény pedig, hogy Könd neve tulajdonképen Árpád nagyfejedelem méltóságát jelenti, határozottan azt bizonyítja, hogy Kupán csak azért lett a Könd vezér fiává, mert a nagyfejedelem családjába tartozott. így aztán teljesen érthetővé lesz, hogy bűnei közt a vérfertőző házasság azért szerepel, mert Geicsa és István … nagyfejedelmek közeli rokona volt.»

 

Századok (1878)
De nemcsak sz. királyaink s apostolaink emlékezetét örökité meg művészetünk. Nagy műemlékeink megörökíték történetünk nagy eseményeit is. Mint a fehérvári s ó-budai basilika a pogányságon Kupán és Keanon vett győzelem tropheuma volt ; úgy volt Nagyváradon is Sz.László egyháza a kunok feletti diadalának emléke, valamint Kun László Ottokár feletti győzelmének a pozsonyi sz.-ferenczi egyház egyik votiv műve.
Érdekessége hogy Koppányt Kupán-ként nevezi meg.

 

Református kollégium, Székelyudvarhely, 1876
Tanulók
Kupán János

 

Kupánok a “szépirodalomban”

Idegen asszony lánya
Írta; D. Kenese Erzsébet (részlet)
A gyöpös földhányásokon, gerendás palánkokon belül pedig felemelkedtek a csúcsos bőr sátrak nyilas fedői. Fölöttük, mintha vérben fürödtek volna, vörösen csillantak az ezüst kopjahegvek. Innen is, onnan is asszonyok jöttek elő, prémeket terítgettek szét. hogy átjárja a hajnali szél, süsse az aranyos napfény azokat.
Kund szőnyeges sátrából kilépett Ernő, az idegen asszony lánya, akit kisebbik fiának, Husidnak nevelt a kende. Karcsú testét kinyújtóztatta: mint az ébredő macska, úgy sütkérezett a ragyogásban és élvezte, hogy könnyű vászonruhája alatt fehér bőrét cirógatja a reggeli szél. Haja — nem sötét, mint a magyarok asszonyaié, inkább a tavalyi nád színére emlékeztető — puhán, selymesen csillogott és kék szeme messze nézett az őrtorony felé, a földvár kapujához. Kupán jött arról, a mátkája bátyja. Barna arca piroslott a hideg víztől, varkocsba font sötét hajáról ragyogó csöppek hullottak, ahogyan lépett. Baljával alacsony, bozontos lovat vezetett, Ernő megismerte csillagos homlokáról, Avar volt, a vezér méneséből.
— Már nyergelsz. Kupán? — kiáltott a legény elé és hozzásietett, belekapaszkodott Avar kócos sörényébe.
Kupán mélyen ülő, sötét szeme feltüzelt, mert Ernő ránevetett a ló nyaka felett, fogai kivillantak, szája nedvesen piroslott és kék szemében csak önmagát látta a legény.
(Pesti Hírlap 1944-ben folytatásban jelent meg.)

Vezérek
Kenese Erzsébet Regény (Részlet)
— Majd megtérnek. Kürtgyarmatbeliekkel tovább mentek győztes csatánk helyétől- Megnézik, milyen most a világ a Rajna vidékén. Szétszórtuk a sváb, szász, bajor hadakat, az egész frank erőt, szabad előttük az ut.
, Megyer villanó szemmel bólintott, majd hátramutatott:
— Szállásodon rend van. Nemzetséged jószága szaporodik, nagy földeket megtörtek szláv rabjaid, és velük a nemek férfiai.
Kupán sötét szemöldöke elgondolkozva összehúzódott:
— Harcos férfiak is bajlódnak a földdel?
Megyer bólintott:
— Ismét néhányan. Tíz-húsz tavasz fordulásával seregestől. Uram, a vezéri nemek harcosai jobban szeretik a fegyvert, a zsákmányt, de a nép szereti a földet, és hajlik a békés munkára is. Nagyapám mesélte, hogy valaha az onugorok is úgy dolgoztak a földeken, mint itt a szlávok. Valaha, még a régi hazákban.
— Nincs abban szégyen, — bíztatta önmagát Kupán. — Így a közelükben élő szlávok megtanulják nyelvünket, szokásainkat, talán még a harcot is.
— Egy-egy táltosuk közénk vetődik máris, — mondta Megyer. — Ügy áldoznak, mint a frankok vízzel hintő papjai.
Kupán messze nézett, majd elgondolkozva megveregette baljával lova nyakát, és gyorsabban ösztökélte az ügetést, úgy mondta:
— Jámbor emberek azok, sok hasznosat tudnak, éljenek békén közöttünk.
— Nem félted a harcosok bátorságát sápadt, szegezett kezű istenük erejétől, Kupán úr? — fürkészte az öreg Kundfia komoly, szép arcát, amelyben oly bölcs mélységgel ragyogott a sötét szem.
— Nem, — rázta fejét elmosolyodva Kupán. — Öregisten sokkal erősebb, és oly magasan van, hogy nem bántja őt, ha kisebb szolgáinak is áldoznak a szállások népei. Ha nekik jó, nyilván tudják miért, legyen kedvükre az új Isten megismerése.
— Csak el ne felejtsék a régit, a miénket, akit messziről hoztunk ide
— Egy Isten van mindenütt, — legyintett
(Napkelet, 1933)

 

Egri székesegyház
“István halála után a püspökök vállaira nehezült a megkezdett mű folytatása, kik azt szent kötelességöknek tartván, tehetségűkhez képest híven folytatták is.
Az 1047-ben Vata vezérsége alatt föllázadt s őshitökért küzdött magyarok dühe, melynek áldozata lett Búid Eger harmadik püspöke is, — évtizedekre vissza veté a templom befejez- hetését. — A nagy ritkaságú hármas főoltári képet darabokra hasogatták, tördelték, a rakmüveket kifeszegették, kiverték, a falfestményeket levakarták, stb. — szóval a mit és miként bírtak és tudtak megsemmisitni iparkodtak úgy, hogy elvonulásuk után csak romja volt látható a díszes egyháznak.
Eme rombolásokat Péter és Kupán püspökök nagyban iparkodtak javítani; azonban valami nagyobb javítást csak Prokop eszközölt, ki bölcs Kálmán királyunktól segítve a várat is lehetőleg jókarba helyezte;”

 

Szabó Dénes: Kupán > Koppány személynév átalakulása.
“Kupá[á]n > Koppány személynév. Vö. 1055: „Signum Cupan iudicis” (ÓMOlv. 25) | 1086?^ Cupon comes monasterii (PRT. VIII, 269) | 1091: „Copan capellanus” (CodDipl. I, 469, SRH. I, 424) | 1093/1190: Cupan capell. (i. h. 484;-1093/1274: ÁrpÜjOkm. VI, 70) | 1116—1131: „villa Cupani episcopi” (MNy. XXIII, 363) | 1134: Cupan capell. (MonStrig. I, 85) | 1138/1329: Cuppan 65 | 1205/1270: Kupan (ÁrpÜjOkm. VI, 300) | 1239: Cupan (i. m. VII, 86) | 1257: Kuppan (i. h. 465) | 1258: Cuppan (i. h. 486) ] 1258: Cupan (i. m. XI, 450) | 1294: Koppan (i. m. X, 163).

Az adatok tanúsága szerint a név legrégibb alakja Kupá[á]n lehetett, és a hangzóközi p hang megkettőződésével fejlődtek a kettős pp-vel írt változatok. A névnek Kuppán ejtésére legkorábbi hiteles adatunk 1257-ből való; az 1138 1329. évi oklevél Cuppan személy- és helyneve ilyen alakjában tehát több, mint egy évszázaddal megelőzi a többi pp-vel írt adatot: gondolhatunk arra, hogy a XIV. századi átíró változtatása. 1086?: Cupon (PRT. VIII, 269) romlott forma Cupan helyett; az oklevél hamis; KARÁCSONYI szerint 1135— 1171 között, SÖRÖS PONGRÁC szerint (ez a rész) a XII. század utolsó harmadában készült (SZENTPÉTERY, KritJ. 22. sz.). Az 1091: Copan (CodDipl. I, 469) korainak tűnő első szótagbeli o-ja vagy az oklevélnek a francia chartulariumba való átmásolása alkalmával keletkezett íráshiba vagy téves olvasat szerint az oklevél ebben a formájában nem is lehet hiteles (SZENTPÉTERY, KritJ. 24. sz.).
A Koppány személynév magyarázatát feltétlenül a törökben kell keresnünk. — Krónikáink lázadó somogyi vezére, Cupan (SRH I, 312 stb.) minden valószínűség szerint Árpád fejedelem negyedfokú vérségi leszármazottja (HÓMAN—SZEKFÜ, MTört. I, 158): az Árpád-család személynevei pedig a pogány korban részben török méltóságnevekből alakultak. Így NÉMETH GYULA a Koppány nevet is török méltóságnévből, a kapyan ^ *kapan szóból magyarázza (MNy. XXIV, 149; a szó irodalmát

1. GYÖRFFY GY.: KCSA. I. kieg. k. 443). A y hang eltűnésével már a törökségben számolhatunk (NÉMETH GY. i. h.; vö. MNy. XXXI, 179); a hetedik besenyő törzs neve ugyanis már Konstantinos Porphyrogennetosnál XOTTÖV (< qapyan) alakban szerepel (MHK. 116; NÉMETH GY.: UJb. X, 29). Az 1358: Kopuan (CSÁNKI III, 239) adat w-val jelölt v hangja ezért aligha lehet a név említett török (besenyő) ősebeli y hang magyar folytatása. Feltűnő még e név magyarázatával kapcsolatban a török a — a ^ magyar u — á > o — á megfelelés. Ami azonban ezt illeti, nem hagyható figyelmen kívül, hogy ebben a szóban köztörök a-nak nemcsak az utolsó szótagban felel meg bizánci besenyő o (NÉMETH GY.: UJb. X, 28, 8. j.), hanem az első szótagban is (GYÖRFFY GY. i. h. 461

2). — Ilyen hangtani nehézségektől mentesnek látszik PAIS DEZSŐ névfejtóse. Ő is a törökben keresi a Kupán név magyarázatát: a qop 1. ‘sich erheben’ és 2. ‘aufgehen (Mond)’ igéből való qopan igenévi alakulatnak tekinti. Az 1086. évi oklevélben együtt szereplő Cupon és Batu személynevek szerinte vonatkozásban állanak egymással: Batu a török hat 1. ‘herabsinken’, 2. ‘einsinken’,

3. ‘untergehen (Sonne)’ igéből alakult igenév; így Kupán ‘felkelő’: Batu ‘lenyugvó (MNyTK. 50. sz. 35). Ezzel a magyarázattal kapcsolatban annyit lehetne megjegyezni, hogy a qopan igenóv (a turki jellegű csagatáj nyelvben a. m. 1. ‘gross, siegreich, stark’, 2. ‘hoch, gross, rüstig’ RADL. II, 652) -an képzője a török nyelvek úz csbportjára jellemző hangalakot mutat. A kipcsak típusú nyelvekben ennek -yan a megfelelője. Az említett Kupván^ Kuppán(y) helynevek ezért talán egy kipcsak típusú (besenyő, kún) forma átvételei. Kár, hogy a Kupán név meglétét a törökségben nyilván közlések hiányában eddig nem mutatták ki.
Az 1138/1329. évi oklevél Cuppan nevű helysége nevét Koppány vezértől vette, kinek azon a vidéken, Somogy—Tolna határán voltak szállásterületei. Szervesen kapcsolódtak ezek a királyi ház többi fejér- és tolnamegyei birtokaihoz, melyeken Árpád fiainak és unokáinak emlékét ma is őrzik a következő helynevek:  Tarros (CSÁNKI III, 453), Tas (i. h. 353), Tevel (i. h. 354, 454), Tormás (i. h. 455). Koppány-nak Tarhos dédapja, Tevel nagyapja, Tormás nagybátyja volt (HÓMAN—SZEKFŰ i. h. 157—8). “

 

Kupán és nem Koppány

A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője (1869. jan. 4.)
A többi adat, u. m. Asztrik szent-mártoni apátsága; a Kupán ellen működött vezérok novei ; a somogyi tized ; a monostori és apátja egyházi kiváltságai, részint más, későbbi adatokkal igazoltatnak, részint összehasonlító kritika útján kiegyenlíthetők.

 

Névkeveredés.
“Árpadkori Új Okmánytár
Tartalomjegyzék:

  1. Chák királyi tárnokmester és zalai főispánnak bírói határozata, melylyel Kupán, Hada s Lászlónak birtokát szabályozza. (1257)

329.
Chák királyi tárnokmester és zalai főispánnak birói határozata, melylyel Kvppan, Hada és Lászlónak birtokéit szabályozza. 1257.

Chak Magister Tauarnieorum domini Regis et Comes Zaladiensis omnibus presentem paginam inspecturis salutem in omnium saluatore. Vniuersorum noticie tenore presencium duximus declarandum, quod cum dominus noster Bela Illustris Rex Yngarie et Dux Stirie ad Comitatum Zaladiensem vice persone sue auctoritate pleniori pro factis terrarum et alijs iuribus Castri indebite occupatis seu detentis uos misisset, dando in mandatis, ut sicut iura Castri sui per alios nollet detineri, sic et aliorum iura non pateretur, nec nos permitteremus per Castrum, seu populos ad Castrum pertinentes, aliquatenus occupari, sed pocius inquisita plenius ueritate íinem debitum in negocijs talibus racione preuia faceremus; inter cetera Kuppan, Hada et Ladizlaus ad nostram accedendo presenciam nobis querimoniam porrexerunt in hunc modum :”

Ez azért érdekes, mert a Kupán név másként van írva a tartalomjegyzékben mint a fordításban és megint másként az eredeti dokumentumban.
Ilyen keveredést sokat találtam.

 

Kupán püspök
IX Piusz Romai Pápa és a MAGYAR PÜSPÖKI KAR vagyis A főpapok és egyháznagyok ÉLATRAJZ GYŰJTEMÉNYE
1864
Az Egri Püspökök s Érsekek Névsora.
Katapran 1009.
Bonifácz.
Sz. Búid 1047.
Péter 1048.
Kupán 1094.
Prokopius 1103.
Lőrincz 1104—1105.
……..
(Kupán Püspök 1099-ben halt meg.)

 

Egri székesegyház
“István halála után a püspökök vállaira nehezült a megkezdett mű folytatása, kik azt szent kötelességöknek tartván, tehetségűkhez képest híven folytatták is.
Az 1047-ben Vata vezérsége alatt föllázadt s őshitökért küzdött magyarok dühe, melynek áldozata lett Búid Eger harmadik püspöke is, — évtizedekre vissza veté a templom befejez- hetését. — A nagy ritkaságú hármas főoltári képet darabokra hasogatták, tördelték, a rakmüveket kifeszegették, kiverték, a falfestményeket levakarták, stb. — szóval a mit és miként bírtak és tudtak megsemmisitni iparkodtak úgy, hogy elvonulásuk után csak romja volt látható a díszes egyháznak.
Eme rombolásokat Péter és Kupán püspökök nagyban iparkodtak javítani; azonban valami nagyobb javítást csak Prokop eszközölt, ki bölcs Kálmán királyunktól segítve a várat is lehetőleg jókarba helyezte;”

 

Kupánn – így még nem volt leírva.
Budai Ferentz – Lexicon 1805
“Ámbár Sz. István terméfzcttel fzelíd és engedelmes volt; mindazáltal fztik- ségesnek ítélte, a’ már külömbenn meghóltt Kupánn, mások rettentésére példát mutatni; azért- is az ő testét négyfelé vágatta, és annak egyik réfzét Efztergomba, másikat Vefzprémbe, harmadikat Győrbe, negyediket Erdélybe, talán Kolosváronn, a’ város kapuira fzegeztette 998 efzt.”

 

A’ MAGYAR TUD. TÁRSASÁG’ ÉRTEKEZÉSEI.
A Magyar Tudós Társaság Évkönyvei 6. kötet (1840-1842)
Szinte a’ már fennérdeklett tihonyi apátság’ alapító levelének aláírásában előforduló Kupán, Cupan Judex, is valószínűleg I. Andrásnak udvari grófja vala; jóllehet egyébiránt a’ Judex nevet a’ király’ udvari grófjának tulajdonítva III. Béla utolsó évei előtt nem találtam. Tudniillik a’ Judex Curiae Regiae czímzet legelőször III. Bélának a’ pécsi püspökség’ igazait erősítő 1190-ki levelében jelenik meg, és azután is még IV. Béla’ országlásáig ritkábban tűnik elő.

 

TÖREDÉKEK IMREH ISTVÁN EMLÉKEIBŐL
“Hát a legszebb lánynak Kupán Márit tartották, aki Kézdivásárhelyen született meg, de már- kosfalvi volt a családja, s ő is Márkosfalván nevelkedett. Olyan 20 éves forma lehetett akkortájt, legalább 30 évvel fiatalabb nagyapámnál.”

 

Magyar nyelvkincsek Árpádék korszakából
Jerney János: (Pest, 1854)
K o p á n: Kopán, Koppan, Kupán 1138 fu; Coppan 1285 fu Marosnál Erdélyben; Cuppan 1291 hn: Cuppan KS II, 2, Cupan Túr. II, 6, 28 és 1055 szn.
Jelölés: fu.:falu, hn:helynév, szn: személynév. KS: Kézai Simon. Tur: Turóczi.

 

Szabó Dénes: Kupán > Koppány személynév átalakulása.
“Kupá[á]n > Koppány személynév. Vö. 1055: „Signum Cupan iudicis” (ÓMOlv. 25) | 1086?^ Cupon comes monasterii (PRT. VIII, 269) | 1091: „Copan capellanus” (CodDipl. I, 469, SRH. I, 424) | 1093/1190: Cupan capell. (i. h. 484;-1093/1274: ÁrpÜjOkm. VI, 70) | 1116—1131: „villa Cupani episcopi” (MNy. XXIII, 363) | 1134: Cupan capell. (MonStrig. I, 85) | 1138/1329: Cuppan 65 | 1205/1270: Kwpan (ÁrpÜjOkm. VI, 300) | 1239: Cupan (i. m. VII, 86) | 1257: Kuppan (i. h. 465) | 1258: Cuppan (i. h. 486) ] 1258: Cupan (i. m. XI, 450) | 1294: Koppan (i. m. X, 163). Az adatok tanúsága szerint a név legrégibb alakja Kupá[á]n lehetett, és a hangzóközi p hang megkettőződésével fejlődtek a kettős pp-vel írt változatok. A névnek Kuppán ejtésére legkorábbi hiteles adatunk 1257-ből való; az 1138 1329. évi oklevél Cuppan személy- és helyneve ilyen alakjában tehát több, mint egy évszázaddal megelőzi a többi pp-ve 1 írt adatot: gondolhatunk arra, hogy a XIV. századi átíró változtatása. 1086?: Cupon (PRT. VIII, 269) romlott forma Cupan helyett; az oklevél hamis; KARÁCSONYI szerint 1135— 1171 között, SÖRÖS PONGRÁC szerint (ez a rész) a XII. század utolsó harmadában készült (SZENTPÉTERY, KritJ. 22. sz.). Az 1091: Copan (CodDipl. I, 469) korainak tűnő első szótagbeli o-ja vagy az oklevélnek a francia chartulariumba való átmásolása alkalmával keletkezett íráshiba vagy téves olvasat szerint az oklevél ebben a formájában nem is lehet hiteles (SZENTPÉTERY, KritJ. 24. sz.).

A Koppány személynév magyarázatát feltétlenül a törökben kell keresnünk. — Krónikáink lázadó somogyi vezére, Cupan (SRH I, 312 stb.) minden valószínűség szerint Árpád fejedelem negyedfokú vérségi leszármazottja (HÓMAN—SZEKFÜ, MTört. I, 158): az Árpád-család személynevei pedig a pogány korban részben török méltóságnevekből alakultak. Így NÉMETH GYULA a Koppány nevet is török méltóságnévből, a kapyan ^ *kapan szóból magyarázza (MNy. XXIV, 149; a szó irodalmát 1. GYÖRFFY GY.: KCSA. I. kieg. k. 443). A y hang eltűnésével már a törökségben számolhatunk (NÉMETH GY. i. h.; vö. MNy. XXXI, 179); a hetedik besenyő törzs neve ugyanis már Konstantinos Porphyrogennetosnál XOTTÖV (< qapyan) alakban szerepel (MHK. 116; NÉMETH GY.: UJb. X, 29). Az 1358: Kopuan (CSÁNKI III, 239) adat w-val jelölt v hangja ezért aligha lehet a név említett török (besenyő) ősebeli y hang magyar folytatása. Feltűnő még e név magyarázatával kapcsolatban a török a — a ^ magyar u — á > o — á megfelelés. Ami azonban ezt illeti, nem hagyható figyelmen kívül, hogy ebben a szóban köztörök a-nak nemcsak az utolsó szótagban felel meg bizánci besenyő o (NÉMETH GY.: UJb. X, 28, 8. j.), hanem az első szótagban is (GYÖRFFY GY. i. h. 461—2). — Ilyen hangtani nehézségektől mentesnek látszik PAIS DEZSŐ névfejtóse. Ő is a törökben keresi a Kupán név magyarázatát: a qop 1. ‘sich erheben’ és 2. ‘aufgehen (Mond)’ igéből való qopan igenévi alakulatnak tekinti. Az 1086. évi oklevélben együtt szereplő Cupon és Batu személynevek szerinte vonatkozásban állanak egymással: Batu a török hat 1. ‘herabsinken’, 2. ‘einsinken’, 3. ‘untergehen (Sonne)’ igéből alakult igenév; így Kupán ‘felkelő’: Batu ‘lenyugvó (MNyTK. 50. sz. 35). Ezzel a magyarázattal kapcsolatban annyit lehetne megjegyezni, hogy a qopan igenóv (a turki jellegű csagatáj nyelvben a. m. 1. ‘gross, siegreich, stark’, 2. ‘hoch, gross, rüstig’ RADL. II, 652) -an képzője a török nyelvek úz csbportjára jellemző hangalakot mutat. A kipcsak típusú nyelvekben ennek -yan a megfelelője. Az említett Kupván^ Kuppán(y) helynevek ezért talán egy kipcsak típusú (besenyő, kún) forma átvételei. Kár, hogy a Kupán név meglétét a törökségben nyilván közlések hiányában eddig nem mutatták ki.

Az 1138/1329. évi oklevél Cuppan nevű helysége nevét Koppány vezértől vette, kinek azon a vidéken, Somogy—Tolna határán voltak szállásterületei. Szervesen kapcsolódtak ezek a királyi ház többi fejér- és tolnamegyei birtokaihoz, melyeken Árpád fiainak és unokáinak emlékét ma is őrzik a következő helynevek:  Tarros (CSÁNKI III, 453), Tas (i. h. 353), Tevel (i. h. 354, 454), Tormás (i. h. 455). Koppány-nak Tarhos dédapja, Tevel nagyapja, Tormás nagybátyja volt (HÓMAN—SZEKFŰ i. h. 157—8). “

 

Századok (1878)
De nemcsak sz. királyaink s apostolaink emlékezetét örökité meg művészetünk. Nagy műemlékeink megörökíték történetünk nagy eseményeit is. Mint a fehérvári s ó-budai basilika a pogányságon Kupán és Keanon vett győzelem tropheuma volt ; úgy volt Nagyváradon is Sz.László egyháza a kunok feletti diadalának emléke, valamint Kun László Ottokár feletti győzelmének a pozsonyi sz.-ferenczi egyház egyik votiv műve.

A régi Pest-Buda históriájának egyik legalaposabb ismerője: Salamon Ferencz, élete egyik főfeladatának tartotta, hogy az ó-budai bazilikának maradványait feltalálja. E végből több helyen ásatott, de a keresett romokat nem birta megtalálni.
Nem régiben aztán az új református paplak alapzatának ásása közben hatalmas vörös és fehér márványkövek kerültek elő a csákányok alól. Az érdekes leletet vizsgáló szakemberek, Kuzsinszky Bálint egyetemi tanár és Lux Kálmán dr. műépítész már az első pillanatban megállapították, hogy a sokat keresett régi budai székesegyház maradványai kerültek elő a föld méhéből. Az eddig talált leletek egy része a székesegyház gazdagon kiképzett előcsarnokából, más része pedig a székesegyház keresztfolyosójáról való. Lux dr. megállapításai szerint a maradványok, különösen a keresztfolyosó részletek, műtörténelmi értékben messze felülmúlják a maulbronni vagy zwetli apátsági templomokat, a melyek a XII. századból valók. “
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1916. szeptember 10.)

Gyakran előfordul, hogy későbbi korok is az eredeti Kupán nevet használják.

 

H ÍR D E Ţ M É N Y
Székely nép (1941)
A marosvásárhelyi nyomdatulajdonosok vezetősége értesíti tagjait,’ hogy Marosvásárhely és Vidéke Ipartestülete 3427— 1941. sz. alatt a következő átiratot küldötte a vezetőségnek:
— 1941 november 10.-ép iktatott beadványukra vonatkozólag közöljük, hogy panaszukban foglalt *állításaikat megvizsgálva, Kupán Ferenc, Petri Károly, valamint Szatmári és Kupán és Urania rt. cégek ellen a sokszorosító nyomdaiparban végzett jogosulatlan működésük miatt a kihágási eljárást megindítottuk.

Kupán Károly