És Te asszertív vagy?

Rólam már sok rosszat mondtak, de azt, hogy TE ASSZERTÍV, azt még sosem vágták a fejemhez. És ennek oka van. A minap kaptam egy lehetőséget, hogy elmenjek egy tanfolyamra, ahol elsajátíthatnám az asszertív viselkedés fortélyait. Ez ugyanis tanulható, de felmerült bennem a kérdés, hogy meg akarom-e tanulni. Akkor úgy döntöttem, hogy nem, nem akarom.
Hogy ezt megértsd, elmesélnék két kis történetet.

Sok évvel ezelőtt, amikor Tinti lányom már elköltözött és barátnőjével élt a lakásában, az egyik éjjel szólt a telefon és remegő hanggal mondta, hogy 36 fok alatt van a hőmérséklete, fázik és fél. Elmesélte, hogy telefonált az ügyeletre, ahol egy nő azt mondta, hogy telefonáljon reggel. Mondtam neki, hogy üljön be egy kád forróvízbe (mi mást mondhattam volna?) én meg bemegyek az orvosi rendelőbe. Tintusnak erről lehetett valami elképzelése, mert szólt a barátnőjének, hogy kapják össze a szobáját, mert mindjárt itt az orvos, ha ugyan apa agyon nem üti. A Váci úton valószínűleg rekordot döntöttem, és aki látta annak kétsége sem lehetett, hogy na, ez is letépte láncát. Az orvosi rendelőbe lépve elordítottam magam, hogy hol az a mocskos kurva, aki nem ment ki a lányomhoz. De valahogy úgy, hogy az ablakok is összerezzentek. A doktornő kapott két percet, el is indult normaidőn belül és rendesen ellátták a lányomat. Addig mi felvettünk egy jegyzőkönyvet a történtekről.

Most olvastam szegény kis Váradi Amanda sorsát, akit éjnek idején 41 fokos lázzal hordtak a szülei rendelőről rendelőre, mert az orvos nem ment ki, az egyik helyen nem fogadták őket, a másik helyen nyilvánvalóan hibás volt a diagnózis, a korházból meg beutaló hiányában elküldték. Mire egy igazi orvoshoz jutott már nem tudták megmenteni kicsinyke életét.

Látod, ezért nem leszek asszertív.
Ha valahol nyugodtan és megfontoltan beszélsz, akkor kutyába sem vesznek, kijátszanak, a bajban magadra hagynak és visszaélnek nyomorúságoddal.
Ilyen világban élünk.

Kupán Károly